Ford Thunderbird – Az amerikai autógyártás mérföldköve
Nem meglepő, hogy a Ford Thunderbird története a ll. világháború után kezdődött. Az európai és az amerikai autóipar egészen eltérő volt mindaddig, míg az Olaszországból, Franciaországból, Angliából hazatérő fiatal katonák haza nem tértek az ezekből az országokból származó sportkocsik valamelyikével.
Lenyűgözte őket a járgányok ereje és kifinomult eleganciája, hiszen az amerikai autógyártás akkoriban a „minél nagyobb annál jobb“ alapelven működött.
A Ford Thunderbird sikere
Egészen ‘55-ig is voltak próbálkozások, mint pl. a Chevrolette Corvette első modellje, viszont Ford Thunderbird megjelenése hozta meg az igazán átütő sikert. Louis D. Crusoe-t elég nehéz volt meggyőzni, hogy térjen vissza a Ford divízió élére, de Henry Ford II végül sikerrel járt, ami ahhoz vezetett, hogy Crusoe felkérte George Walkert egy kétüléses autó megtervezésére.
A projekt 1954-re napvilágot látott és legördült a szalagról az prototípus. Az egyetlen probléma az volt, hogy a kicsikének még nem volt neve. Egy hatalmas listából választották ki az egyébként indián legendából származó nevet. A Thunderbird, azaz a Viharmadár az emberek segítőjeként szelet és vihart gerjesztett, ami a sivatagban biztosította a vizet az akkori emberek számára.
1954-ben bemutatkozott és 55-re már a kereskedőkhöz került. A sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy 10 nap elég volt ahhoz, hogy 3500 megrendelés érkezzen az autóra. Nem csoda, hogy ez alaposan meglepte a tervezőket, hiszen eredetileg mindössze 10 000 db eladására számítottak éves szinten.
A Viharmadár szárnyalása 55-től egészen 2005-ig tartott és mindvégig a roadster és a luxusautók vonulata között ingadozott, hiszen a kezdetben kétüléses változat néhány év elteltével négy ülésessé alakult. A kezdeti időszakra jellemző volt, hogy az autógyártók évről évre változtattak a modellkínálaton.
Így fordulhatott elő, hogy az ’56, ’57, évében gyártott modellek is kisebb-nagyobb ráncfelvarrásokon mentek keresztül az eredeti modellhez képest. Nem volt ez másként a másodi generációs, ekkor már T-Bird-ként emlegetett modellekkel sem. Ezek ’58, ’59 években számítottak komoly látványosságnak az utakon, viszont az igazán impozáns darabok 1960-ban gurultak le a gyártósorról.
Ekkor már határozottan észrevehető volt, hogy nem annyira dominálnak azok a stíluselemek, amiket még az 50-es évek elején az űrverseny ihletett. Kezdtek eltűnni a sugárhajtómű formájú hátsó lámpák és a szárnyak az autók hátsó részéről.
Amerikában abban az időben két dolog számított egy új autó esetében. Az egyik a motor lökettérfogata és az autó méretei. Mondani sem kell, hogy minél nagyobb, illetve hosszabb volt az adott modell, annál jobban szimbolizálta a tulajdonosa társadalmi pozícióját.
A Ford Thunderbird divathullámot indított el
Ugyanis az elsők között jelentek meg rajta azok a formatervi újítások, amik a későbbi évtizedet jellemezték. Az űrhajó formát felváltotta a letisztultabb, szögletes formavilág, viszont megőrizte az 50-es évek stílusjegyeit a krómdíszítésekkel és a műszerfal repülő vezérlőegységeire emlékeztető kapcsolóival.
Mai szemmel nézve banális újításnak tekinthető, de akkoriban komoly előre lépésnek számított, hogy a műszerfal puha anyaggal lett bevonva, ami tompította az esetleges ütközések hatását.
Egy piackutatást követően nyilvánvalóvá vált, hogy még többen igényt tartanának a Ford Thunderbird-re ha az inkább 4-5 személyes lenne. Ezt követően bemutatták a 2+2 kupét, de a kétajtós GT gyártását továbbra is folytatták puhatetős és napfénytetős változatban is. Bár motor terén csak két lehetőség létezett, váltóból négyféle kivitelben lehetett választani.
Ezek közül a legerősebb a 7 044 köbcenits, 264 kW-os, 664 Nm-es erőforrás volt, amit egy sebességes Cruise-O-Matic automata kormányváltóval szereltek fel. Annak ellenére, hogy ez volt a legnehezebb mégis képes volt elérni a 220km/h csúcssebességet.
Összegzésként elmondható, hogy a Ford Thunderbird meghatározó szerepet töltött be az amerikai autógyártás terén, mivel addig, az amerikai piacon soha nem látott formatervvel és kifinomult műszaki megoldásokkal jelent meg.
